2009. október 2., péntek

Paulo Coelho-idézetek

Paulo Coelho (Rio de Janeiro, 1947 -) brazil író
Középosztálybeli családban született, apja mérnök volt, szülei őt is erre a pályára szánták. Mivel őt mindig is a színház vonzotta, fiatalkorát a lázadás határozta meg, hippi volt. Dalszövegeket írt, majd újságíró lett. Egészen fiatalon kezdte tanulmányozni a mágiát és az okkultizmust. A Santiago de Compostelába való zarándokútja (830 km) emlékére írta az Egy mágus naplója című regényét. 2002-től a brazil írói akadémia tagja.


Könyvei: Egy mágus naplója, Az alkimista, A Piedra folyó partján ültem és sírtam, Veronika meg akar halni, Az ördög és Prym kisasszony, Tizenegy perc, A Zahir, A portobellói boszorkány

Paulo Coelho bölcs gondolatai:

"Nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor. És ezért meg kell bocsátanod neki."

"Évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához."

"A körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek."

"Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak Téged."

"A türelem rengeteg gyakorlást igényel."

"Vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki."

"Olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni."

"Csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével."

"Nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak."

"Nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod."

"Talán Isten úgy akarja, hogy találkozzunk sok nem hozzánk illő emberrel, mielőtt találkozunk az igazival. Így mikor végre találkozunk vele. Tudunk majd hálásak lenni ezért az adományért."

"Amikor a boldogság kapuja bezáródik, egy másik kinyílik, de sokszor olyan hosszan nézzük a zárt kaput, hogy nem vesszük észre a számunkra kinyitott kaput."

"Igaz, hogy nem tudjuk igazán, mink van, amíg el nem veszítjük, de az is igaz, hogy nem tudjuk, mi az, ami hiányzik, amíg nem birtokoljuk."

"Egyetlen perc kell, hogy megsértsünk valakit, egy óra, hogy megkedveljen minket, egy nap, hogy megszeressük, de egy egész élet, hogy elfelejtsük."

"Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd."

"Álmodj, amit csak akarsz; menj, ahova szeretnél; légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van és csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél."

"Képzeld magad mindig a másik helyébe. Ha szűkösen érzed magad a bőrében, valószínűleg neki is szűk. A legboldogabb embereknek nem szükségszerűen van mindenből a legjobb: csak mindenből a legjobbat hozzák ki, amivel életük során találkoznak."

"A legjobb jövő az elfelejtett múlton alapszik. Nem élhetsz jól, ha előbb nem felejted el a múlt csődjeit és fájdalmait."

"Amikor megszülettél, sírtál, és mindenki körülötted mosolygott. Éld úgy az életed, hogy mikor meghalsz, te legyél az egyetlen, aki mosolyog, és mindenki körülötted sírjon."

1 megjegyzés:

  1. Imádom Paulo Coelhot. Nagyon szép idézeteket gyűjtöttél tőle:)

    VálaszTörlés